22.6 C
Budapest
2020.július.13, hétfő.

Ébredés — Cseppenként, a vámpírok titkos harcai (folytatásos regény 11. rész)

Nagyon furcsa volt ez az ébredés, de hiába gondolkodott, semmi új „anyagot” nem tankolt, csak a szokásosat, és mégis, holott mindet megszokta, mégis elájult. Miért? – kérdezte magától, de nem ért rá soká gondolkodni, mert ott a földön ülve egyszer csak olyan iszonyatos fejgörcs kerítette hatalmába, mint még soha. Migrén volt ez a javából. ( A cikk végén az összes eddigi,rész olvasható)

Szokatlan rosszullét

Az a fajta migrén gyötörte, ami a látását is megzavarta, egyre rosszabbul látott, erős hányinger gyötörte és közben, mintha ezer útkaparó próbálná légkalapácsával belülről kiszabadítani magát a fejéből. Felállt, illetve mint kiderült csak tett egy tétova kísérletet rá, de nem sikerült a dolog, úgy szédült. Megadta magát a helyzetnek és igyekezett a lehetőségekhez képest kicsit komfortosabban elhelyezkedni: feljebb csúszott, így már neki tudta dönteni a hátát a falnak, ruháit is eligazgatta magán, lehunyta a szemét és várt. Alig néhány perc múlva egy nem kellemetlen, de az átlagosnál magasabb fekvésű férfihangot hallott. Még mielőtt kinyitotta a szemét tudta, hogy az a mondat, miszerint „na, te aztán jól kiütötted magad” pillanatnyilag csak neki szólhat ebben a rohadt sikátorban. A férfi egy nem túl megnyerő, de nem is taszító küllemű valaki volt, és ami a fontos: nem volt sem részeg, sem belőtt és segíteni akart neki felállni. Ahogy a mutatványt sikeresen befejezték, érezte, hogy igazából nem ő áll, ez csak a látszat, a férfi tartja a karján, és már mondta is a bűvös mondatot: Haza vihetem? Praya úgy megörült, hogy a „köszönöm”, vagy akárcsak az „igen” helyett is egyből a címét mondta.
A férfi autója meglepően jól bírta azt az ösvényt, amit csak a legravaszabb városi elöljárók neveztek útnak, ők is csak azért, nehogy egy másikat kelljen építeni, amin esetleg a hegyoldalban lakók esős, havas időben is nagy biztonsággal hazaérhetnek. Alig húsz perc alatt megérkeztek a családi házhoz, amit egy kisebb vagyonnal együtt Praya autóbalesetben elhunyt szüleitől örökölt. Azóta lakták a házat ketten az öcsével, aki most éppen fél éves kötelező szakmai gyakorlaton volt a kontinens egy másik szegletében. A lány, mint a hozzá hasonló ellentmondásos személyiségek hol jól, hol pedig rosszul tűrte a magányt, most például kimondottan félt egyedül maradni, és valljuk be őszintén, még abban sem volt biztos, hogy ha nem segíti a férfi, nem négykézláb kell-e felkapaszkodnia az öt lépcsőfokon.

- Hirdetés -

Egy különös vendégség az ébredés után

Szóval, behívta segítőjét és a fejgörcstől még azt sem vette észre, hogy annak miként csillan fel a szemében a kéj leplezett lángja az invitálás hallatára. Amikor beértek a lakásba a lány leültette vendégét, aki jól láthatóan feszengett az antik bútorokkal valóban túlzsúfolt nappaliban, de igyekezett ezt titkolni, és inkább fecsegett erről- arról. Kérdezgette a lányt, de magáról egyetlen szót sem, egy apró információt sem árult el.

Praya igyekezett kicsit rendbe hozni magát a fürdőszobában, és fésülködés közben felfedezett két apró piros pontot a nyakán, de nem tulajdonított jelentőséget a két kis csípésnek. Amikor belépett ismét a szobába megint elbűvölően gyönyörű volt – csak egy kicsit sápadtabb, de neki még ez is jól állt – mint az este kezdetén, amikor elindult táncolni. Vendégének elállt a szava, és csak nézett, mint aki csodát lát majd felállt, odament és megcsókolta a lányt. Praya ekkor valami olyasmit tett, amin nála jobban még annak elszenvedője sem lepődött meg: viszonozta a csókot, majd egyetlen gyors mozdulattal a férfi nyakára tapadt a szája és két hirtelen meg növekedett metszőfogával, nagy biztonsággal feltépte annak verőerét és hagyta, hogy a langyos vér pulzálása lassan megtöltse szájüregét, csak élvezte a vér áramlását le a torkán, még nyelnie sem kellett.

- Hirdetés -

Ekkor hirtelen, mintegy kívülről látta magát és áldozatát. A látvány olyan sokkoló volt, hogy ellökte a férfit – aki most kezdett volna vonaglani – és kiszaladt a fürdőszobába hányni, de őszinte megrökönyödésére, nemhogy nem hányta ki a vért, sőt, még jobban kívánta. A frissiben született vámpír riadtan bámulta véres ajkát, állát a tükörben és semmit sem értett, csak azt tudta, érezte, hogy bármily undorító, és ép ésszel elítélendő is a gondolat, érzékszervei mégis, nemhogy kívánják, de egyenesen akarják, követelik a vér ízét, zamatát. Arról persze még fogalma sem volt, hogy idő teltével akkora rutinra tesz  szert, hogy tükörbe sem kell néznie egy-egy akció után, olyan ügyesen tud majd táplálkozni. Mikor kitántorgott a fürdőszobából, még azt sem tudta eldönteni, elnézést akar kérni, vagy folytatni, amibe belefogott, ám az, hogy mit akar, úgy sem bírt jelentőséggel, mert a férfi, a „munkadarab” közben saját jól felfogott érdekében minden erejét összeszedve kitántorgott a házból és eltűnt autójával az éjszakában.

Praya nem tudta, – honnan is tudhatta volna – hogy a lehető legnagyobb hibáját követte el új létezési formájának: tanút hagyott, és ez az, amit az elsők között tilt a Törvények Könyve, amely azzal indokolja a tiltást, hogy ha az évezredek során néhány vámpír ilyen-olyan okból, de többnyire egyszerűen csak ügyetlenségből nem hagy tanút, akkor senki nem tudna a létezésükről. A lány csak azt tudta, hogy minden, amit eddig tudott, vagy tudni vélt, ami életének súlypontját adta semmivé foszlott, és most itt ül, mint egy papírlap a földön, amely várja, hogy valamit írjanak rá, majd szélnek eresszék.

De mi legyen a 6. parancsolattal

ébredés

Nem könnyű egyik pillanatról a másikra tökéletesen átértelmezni az életet, különösen akkor nehéz, ha nem önszántunkból tesszük, hanem rákényszerít bennünket valami külső erő. A lány esetében tovább nehezítette a helyzetet az átértelmezés zavara, hogy csak a honnan volt világos, a hova cseppet sem. Egész eddigi életére árnyékot vetett saját kétségeinek sora, amelyek megkérdőjeleztek mindent, amihez köze volt, ám mindaz ehhez az érzéshez képest, ami most uralta el szinte semmi sem volt. Ez az életforma ugyanis nem a maga tökéletességében volt megkérdőjelezhetetlen, ugyan dehogy. Egyszerűen semmit nem tudott arról, akivé lett, így meg sem kérdőjelezhette. Akár boldog is lehetnék ebben a tudatlanságban, ha nem zakatolna tudatom mélyén a 6. parancsolat: Ne ölj! – mert, hitt abban, hogy bármi is az ember, ölni nem szabad. Viszont az egy nagy kérdés, hogy ember vagyok-e még, és ha nem, akkor is annak a létformának a szabályai szerint kell-e élnem, futott át az agyán a gondolat. Ez persze nem egy eldöntendő kérdés, hiszen más szabályokat egyrészt nem ismerek, másrészt, ha ismernék, sem akarnék új szabályok szerint élni, akár ember vagyok még, akár nem. Prayanak fogalma sem volt arról, hogy egy valódi antagonizmusba kergette volna bele magát, ha később is ragaszkodik kitételéhez, hiszen minden élőlény csak úgy tud élni, amilyen életformára alkalmas, ezek esetleges megváltoztatásához jó esetben is több ezer esztendős evolúciós útvonal vezethet.

Már megint az evolúció

Persze a lánynak fogalma sem lehetett róla, hogy új létformájába, éppen egy hatalmas evolúciós ugrás lehetőségének pillanatába csöppent. Egyetlen dolgot tudott biztosan azt, hogy nem tud semmit, és ennél a semmit-tudás tudásánál rosszabb érzéssel talán még soha nem találkozott. hiszen minden sejtjében érezte, hogy ami eddig volt, az végérvényesen véget ért, de hogy mi jön, arról fogalma sem volt. Talán ezért is igyekezett, egyre görcsösebben ráhúzni, ráerőltetni új életére a régi szabályokat, még nem tudva, de már érezve e vállalkozás lehetetlen voltát.

Előszó részek

figygyu

- Hirdetés -

Megosztás

Budapest
kevés felhő
22.6 ° C
23.3 °
21 °
43 %
1kmh
19 %
hét
23 °
ked
27 °
sze
26 °
csü
25 °
pén
25 °

Szerző

Megosztás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Adblocker észlelve! Kérjük, fontolja meg ezen értesítés elolvasását.

Azt észleltük, hogy az AdBlock Plus szoftvert vagy más reklámblokkoló szoftvert használ, amely megakadályozza az oldal teljes betöltését.

Nincsenek reklámcsíkok, Flash-ek, animációk, kellemetlen hangok és felugró hirdetések. Nem használjuk ezeket a bosszantó típusú hirdetéseket!

Pénzre van szükségünk a webhely üzemeltetéséhez, és minden bevételünk az online reklámozásból származik.

Kérjük, adja hozzá a igende.hu webhelyet a hirdetést blokkoló engedélyezési listához, vagy tiltsa le a reklámblokkoló szoftvert.

×