22.6 C
Budapest
2020.július.13, hétfő.

Kutatás a gyilkos vámpír után —  Cseppenként, a vámpírok titkos harcai (folytatásos regény 8. rész)

Főnök és Famulus lefektették közös jövőjük alapjait, a szabályrendszert, nem is foglalkozva vele, hogy közben szinte minden vámpír a gyilkost kereste. Valószínűleg egyetlen olyan zug sem maradt felderítetlen, amely egy vámpírnak menhelyül szolgálhat az ő elképzelésük szerint, vagyis megint rosszul, a régi módon gondolkoztak, márpedig – és ezt lassan ők is megértették – a hagyományos gondolkodásmóddal nem érhették, nem hogy utol, de még a nyomát sem láthatták meg Loxusnak. (A fejezet végén megtalálod az eddigi összes részt.)

Megálmodni az elképzelhetetlent

Miközben mindenki össze-vissza rohangált, csak egyetlen egy nő ült csendben otthonában, és agyatlan futkosás helyett inkább a hírek között szörfölgetett, ő volt Haxsuga, a mindig különc vámpírasszony. Módszere most is sikerrel kecsegtetett, hiszen összesen két olyan hírt talált, ami valamiféle irányt mutathatott Loxus felé. Az egyik site szerint találtak egy lányt, akinek leeresztették – leeresztették, ez jó! – mosolygott – a vérét, és egy ugyanúgy járt ismeretlen hullát is kifogtak a folyóból. Este utánajárok a dolognak – gondolta minden különös izgalom nélkül, hiszen tudta, az egyik hulla, ha okos – és ő a saját normái szerint is az volt – nyomra vezeti.

- Hirdetés -

Miközben várta a sötétség érkezését, azon töprengett – persze némi lenézéssel – miért olyan ostobák a többiek, hogy azt hiszik egy olyan kivételesen tehetséges, és ez utóbbi fogalmat sokáig keresgélte, mert nem akarta idő előtt elpocsékolni az okos kifejezést, szóval, hogy miért gondolja a többi keresgélő, hogy csak úgy megtalálhat valakit, aki eddig mindenkinek túljárt az eszén. A végső konklúzió saját magát is meglepte: ez az össze-vissza rohangálás úgy tűnik, Loxus elméletét igazolja: itt az ideje a változásnak. Ahogy a gondolat kipattant a fejéből egy pillanatig, mintha megállt volna a föld is, riadt rettegés futott végig a testén, de úgy, hogy meg is bénította az egész valóban csak egy pillanat volt, de a maga végtelenségében érthetővé és elfogadhatóvá tett jó néhány dolgot. Ekkor értette meg a nő, hogy nem legyőznie kell Loxust, mint ahogy eddig hitte, hanem mellé állva vezetni a változást.

A másik dolog, amit a pillanat visszaigazolt a maga időtlenségével nem volt más, mint az a tény, hogy az idő is relatív. Így lehet egyetlen pillanat időtelen és akár évek is észrevehetetlenek. Haxsugát még talán soha egy gondolat sem ejtette annyira rabul, mint az, hogy vezetője lehet – mert az akar lenni – egy evolúciós ugrásnak, mégpedig úgy, hogy az előkészületeket észre sem vette, pedig nap, mint nap, itt zajlottak körülötte. Kicsit bosszantotta, hogy nem ő  volt az a vámpír aki észrevette: itt az idő, de okos intelligens egyed lévén elfogadta, hogy ő itt már csak második lehet, vagy ki tudja – zárta le a gondolatot egy ravasz fél-mosollyal, ami semmi jót nem ígért. Most vette csak észre, hogy ameddig gondolataival volt elfoglalva tizenkét üzenetet kapott a telefonjára, és vagy húsz e-mailt, elég volt azonban csak néhányat kinyitnia, és tudta a többi tartalmát is, sokan hívták, hogy vadásszon velük. Az invitálásokat talán egy félórája megfontolta volna, de most már, csak a rá jellemző lenézéssel mosolyogta meg.

- Hirdetés -

Haxsuga a jövőn gondolkodott, és bár még csak kora délután volt, egyetlen vámpír sem pihent. Ki egyedül, ki csoportosan, de sötét búvóhelyén szinte valamennyi terveket szőtt, amelyek egy ponton találkoztak, mégpedig ott, hogy az est leszálltával indul a keresés, vagy inkább vadászat, amelynek rémesen – szó szerint – egyszerű szabálya így szólt: mindent lehet, a cél a gyilkolás, ami bizonyos esetekben – és ez az volt – még a vérszívásnál is édesebb élményt jelent. Sokan vallották a harcra készülők közül, hogy nincs különlegesebb pillanat, mint az áldozat szemében látni a legtöbbször csak egyetlen másodpercig tartó riadt meglepetést, amikor meg – és belátja saját halálát, és ez a pillanat, valamint a halál maga, nem is hasonlít arra, ahogy hosszú vagy rövid, de mindenképpen elpocsékolt életükben elképzelték, hiszen ki tudná akár megálmodni is az elképzelhetetlent.

A halál nem más, mint egy tünemény

ordog-vámpír
Szekere Karrus Imre grafikája

Gondoljunk csak bele, el tudjuk-e képzelni a végtelent, azt a valamit, aminek se eleje, se vége, se mélysége, se magassága, ami nem más, mint a tökéletes kiterjedés. Ugye nem? Képzeletünkben minden koordináták közé szorul, hiszen csak olyan dolgokat ismerünk, amik ettől eddig tartanak. De ott van Lucifer az ördög, aki vagy van, vagy nincs, ámbár az élet olykor nagyon is a létezését igazolja. Ha létezik is, senki nem látta még, így csak ismert dolgok újrarendezésével hozhatták létre, még a legkiválóbb festőművészek is, mert miből is áll a Gonosz a képeken: az ember testéből, a ló patájából és a kecske szarvából, mindezek külön-külön milyen hétköznapiak, ám a vallás spirituális eszenciájával nyakon öntött mixük két évezred ijesztgetés után olyan rettenetes, hogy rémálmaink lakójává lépett elő. Egy szó, mint száz, ki gondolná, hogy a halál nem más, mint egy olyan tünemény, ami egyszerre riaszt és hív, lángolóan színes és fekete-fehér, vagyis minden és mindennek az ellentéte is. Az emberek általában az igazságnak ebben a pillanatában értik csak meg, hogy az a valami, amitől egy életen át szorongtak, nem a halál ténye, hanem a meghalás folyamata, vélte a vámpír.

Rajt!

– Nos, mire jutott Famullus? – reccsent a már ismerős hangon a kérdés.
– Először is arra, hogy talán választhatná a megjelenésnek valami civilizáltabb formáját, olyasmire gondolok, hogy ajtó, meg kopogtatás, esetleg köszönés, szóval ilyesmik.
– Ok, ugyan nem értem mire jó mindez, de ha akarja, legyen. Kezdjük újra: Jó estét! Mire jutott? – és a hangok most valami eszeveszetten fenyegetően koppantak.
– Arra, hogy amit kér, megoldható, hazudnék, ha azt mondanám, tudom hogyan, csak az tény, hogy megoldható, márpedig ha az, akkor én megoldom. Ezek a dolgok kellenek hozzá! – és átadta a listát.
– Nem érdekelnek a részletek, mennyi?
– Famullus jobban szerette volna, ha nem kell kimondania a szemtelenül nagy összeget, ezért is akarta írásban tudatni, kényszeredetten kimondta a nagyon sokjegyű számot és nyakát behúzva várt.
– Rendben, fele holnap ott lesz a számláján a….
– Elnézést, hogy közbeszólok, de „nem bízom a bankokban” – mosolygott olyan sunyin a férfi, ahogy a mesekönyvekben a ravaszdi róka, csak kp-t fogadok el.
– Lehet, hogy nem emlékszik, ezért még egyszer, utoljára figyelmeztetem, ne szóljon közbe, ha beszélek, tehát két részlet: az első holnap készpénz – és nagyon megnyomta az utolsó szót – a másik fele öt nap múlva.
– Kérem, ne értsen félre, de mi a biztosíték a második részletre, ezt csak azért kérdem, mert esetünkben, ha nincs meg a teljes összeg, az olyan, mintha egyetlen ruppónk sem lenne, ha érti mire….
– Ember! Ne oktass, és hogy mi a biztosíték, a szavam, ami – és ezt vedd szó szerint – olyan biztos, mint a halál.

Famullus azzal a szolgai alázattal nézett Loxusra, mint azok az emberek, akik vészesen gyengék az élethez, és mindig másokon élősködnek még akkor is, ha van valamilyen saját tehetségük, ám annak kiteljesedéséhez is szükségük van egy, mondjuk így: gazdaszervezetre.

Több korbács, mint mézesmadzag

Loxus megelégedettséggel nyugtázta a tényt, hogy egy életre letörte ezt a senkiházit, akitől szívből undorodott, de jól tudta, szüksége van rá, ám addig sem volt hajlandó babusgatni. Csak vésse jól nem is az agyába, hanem a lelkébe, a reflexei legmélyére, kitől függ, ki a főnök. Loxus tudta, hogy az ilyen Famullus-félék, ha nincsenek keményen fogva, nagyon sok kárt okozhatnak rossz helyzetmegítélő képességükkel, ezért tehát minden önállósodási kísérletet, vagy akárcsak gondolatot ki kell belőlük irtani. Kivételt képez természetesen ez alól a szakterületük, ahol viszont hagyni kell őket szabadon szárnyalni.

– Mikor kezdődik a munka?
– Tíz-tizennégy nap a labor felszerelése, hiszen minden egyes darabot máshol kell megvennem, gondolom nem cél, hogy könnyen lekövethessenek minket.
– Rendben, akkor megyek, kifelé is kopogjak? – kérdezte Loxus gúnyosan, majd választ sem várva a nyilvánvalóan költői kérdésre, eltűnt.

A beszélgetés másik résztvevője nem is hallotta az utolsó mondatot, hiszen fejben már messze a tudományos gondolkodás mezsgyéjén járt és a megoldandó feladaton gondolkodott.

Elméje lázasan – mint valami régi, régi fekete iskolatáblára – rótta egymás alá a feladat megoldásához vezető egy, kettő, esetleg három teljesen különböző útvonal egyes állomásait, amikről ekkor a Famullus sem gondolta, hogy sokkal inkább stációk, mint egyszerű megállók. A férfi a vámpír megbízásában nem látott szinte semmi mást, mint egy tudományos kihívást, amit ő megold, akárcsak eddigi élete során bármi mást. Itt egy pillanatra, de csak egy pillanatra kizökkent a tudományos álomvilágból a valóságba, és akarva – akaratlanul, de szinte hangosan kimondta a kérdést:

„Ha eddig minden kihívásnak megfeleltem, akkor miért szorultam ki ilyen messzire a tudományos életből, miért nem tisztelnek, miért nem vagyok gazdag és főleg befolyásos?”.

A választ félt kimondani, inkább egyetlen gyors gondolattal visszamászott oda, ahol a legotthonosabban érezte magát, ahol ő lehetett minden és mindennek – ha kell – az ellenkezője is: a tudományos gondolkodás bástyái mögé.

Előző részek

Kutatás a gyilkos vámpír után —  Cseppenként, a vámpírok titkos harcai (folytatásos regény 8. rész) 1

- Hirdetés -

Megosztás

Budapest
kevés felhő
22.6 ° C
23.3 °
21 °
43 %
1kmh
19 %
hét
23 °
ked
27 °
sze
26 °
csü
25 °
pén
25 °

Szerző

Megosztás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Adblocker észlelve! Kérjük, fontolja meg ezen értesítés elolvasását.

Azt észleltük, hogy az AdBlock Plus szoftvert vagy más reklámblokkoló szoftvert használ, amely megakadályozza az oldal teljes betöltését.

Nincsenek reklámcsíkok, Flash-ek, animációk, kellemetlen hangok és felugró hirdetések. Nem használjuk ezeket a bosszantó típusú hirdetéseket!

Pénzre van szükségünk a webhely üzemeltetéséhez, és minden bevételünk az online reklámozásból származik.

Kérjük, adja hozzá a igende.hu webhelyet a hirdetést blokkoló engedélyezési listához, vagy tiltsa le a reklámblokkoló szoftvert.

×