21.4 C
Budapest
2020.szeptember.19, szombat.

A Kádár-rendszer eredettörténete és néhány soha ki nem egyenesített kérdőjel

Kádár János 1956-os kormányának megalakulását rengeteg rejtély veszi körül, szinte csak az biztos, hogy megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány. Mi most csak az ominózus első,  a “szolnoki beszéd” elhangzásának körülményeit vesszük górcső alá Dr. Cseh Géza, Szolnok megyei főlevéltáros tanulmánya alapján.

Semmi nem biztos, csak, hogy Kádár lett a főnök

A Kádár-kormány megalakulásának körülményeit és az 1956. november 4-6 között lejátszódott szolnoki események egyes részleteit mindmáig homály fedi. Erre vonatkozó egykori iratanyag magyarországi levéltárakból eddig nem került elő.

A hozzáférhetővé vált és megjelentetett orosz levéltári források csupán Kádár János, Münnich Ferenc és Bata István november 2-3-i moszkvai tartózkodásáról, illetve tárgyalásairól tartalmaznak adatokat. Ezért csak Apró Antal, Marosán György és néhány szolnoki funkcionárius visszaemlékezésére, továbbá a rendszerváltás után a helyi újságokban megjelent riportokra támaszkodhatunk.

Ki mire emlékszik, és hogyan

A visszaemlékezések az eredeti dokumentumokat csak részben pótolhatják, pontatlanságuk a nevek és időpontok vonatkozásában különösen szembetűnő.

1989 előtt a riportalanyok többsége szándékosan torzítva, a maga szerepét kiemelve és a Kádár-rendszer iránti hűségét bizonygatva mondta el emlékeit, miközben elhallgatta, hogy 1956. november 4-ig esetleg ő is részese volt a forradalmi eseményeknek és csak félelemből, vagy számításból állt az új hatalom mellé.

A rendszerváltásig ezt sulykolták:

Az 1989 előtt nyilvánosságra került emlékezések szerint Kádár János már 1956. november 3-án megérkezett Szolnokra.

1990-ben a Hét című tévéműsorban is elhangzott, hogy november 3-án délután 4 óra körül három katonai helikopter ereszkedett le a Vörös Csillag úti szovjet laktanya udvarára, amelyek egyike valószínűleg Kádárt és Münnichet szállította.

Az adatközlő, Szekeres László volt városi párttitkár szerint Mikojan Szuszlov és Brezsnyev is Szolnokon tartózkodott ebben az időben. A szolnoki magyar katonai repülőtéren szolgálatot teljesítő tisztek az 1990-91-ben készült riportokban ezzel szemben azt állították, hogy 1956. november 3-án délután nem történt ismeretlen berepülés a város légterébe.

Kádár és Münnich nem érkezhetett 3-án Szolnokra

A két politikus  Moszkvából csupán november 4-én, magyar idő szerint hajnali 5-6 óra között indulhatott el. Marosán György, a triumvirátus harmadik tagja november 5-én délután 3 órakor Tökölről érkezett repülőgéppel Szolnokra és ugyanezen a napon, este jött meg Kossa István, aki a forradalom alatt Csehszlovákiába menekült.  Ő lett az első Kádár-kormány pénzügyminisztere, tehát megőrizte a Nagy Imre kormányban betöltött tárcáját, majd közlekedési és postaügyi miniszter lett.

A rádió november 4-én hajnali 4 óra 5 perckor Münnich Ferenc nyilatkozatát közölte „Nyílt levél a magyar dolgozó néphez” címmel.

kadar

„Figyelem! Figyelem! Kádár János elvtárs beszél”

A bejelentés után a munkás-paraszt kormány megalakulását közlő Kádár-beszédet sugározták, amit  november 4-én többször megismételtek és lejátszottak egy nyilatkozatot is a kormány megalakulásáról, amelyet november 3-án 20 órakor Ungváron olvastattak szalagra Sándor László kárpátaljai magyar rádiós újságíróval. A Kádár-proklamációt a külföldi megfigyelő állomások is vették, noha a Szolnoki Damjanich Rádió 0,4 kW-os térerősségű adását csupán a városban és közvetlen környékén lehetett fogni. A szolnoki rádió munkatársai rádiókészüléken maguk is hallgatták a nyilatkozatot, amely „fedinges,” a távoli adásokra jellemző hangerőingadozások által zavart volt. A szolnoki rádiósok szerint Ungvárról, esetleg Csehszlovákiából, vagy mozgó katonai adók által közvetítették.

“Kossuth rádió, Szolnok!”

Szolnokon a helyi, kis teljesítményű adó mellett egy 135 kW-os térerősségű adó is működött, amely a Petőfi rádió műsorát továbbította. Ezt az adót 1956 januárjában alkalmassá tették arra, hogy a Kossuth rádió frekvenciáján is sugározzon. A hivatalos indoklás szerint a nyári időszakban gyakori viharkárok miatt volt erre szükség, ugyanis a lakihegyi torony adása villámcsapás következtében gyakran szünetelt.

A szolnoki rádióadó és az alig egy éve épült, korszerű stúdió valószínűleg meghatározó lehetett a szovjet hadműveleti központ és a Kádár-kormány Szolnokra településében, mivel a moszkvai vezetés számolt a lakihegyi adó időleges kiesésével. A város határában lévő rádióállomást november 4-én hajnalban, 4 óra 30 perckor szovjet katonák szállták meg, innen a sugárzás a Kossuth adó hullámhosszán csak este 22 óra 5 perckor indult meg.

Délután azonban 17 órától kezdve a Kádár-beszédet a kis adó stúdiójából félóránként lejátszották, amelyet ekkor csak vezetékes hálózaton lehetett fogni a városban, mivel november 4-én a 0,4 kW-os helyi adó sem működött.

A bemondónővel, akit géppisztolyos szovjet katonák vigyáztak, “Kossuth rádió, Budapest” szöveggel konferáltatták be az adást. Ő azonban izgalmában egyszer nyelvbotlást követett el, és tévedésből „Kossuth rádió, Szolnok”-ot mondott be.

Mivel a 0,4 kW-os kis adó november 8-ig nem üzemelt, a felhívás Szolnokról november 4-én 22 óra 5 percnél előbb, amikor a nagyadóval megindult a sugárzás, nem kerülhetett az éterbe.

- Hirdetés -

Megosztás

Budapest
erős felhőzet
21.4 ° C
21.7 °
21 °
30 %
2.1kmh
52 %
szo
23 °
vas
26 °
hét
26 °
ked
28 °
sze
28 °

Szerző

Megosztás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Adblocker észlelve! Kérjük, fontolja meg ezen értesítés elolvasását.

Azt észleltük, hogy az AdBlock Plus szoftvert vagy más reklámblokkoló szoftvert használ, amely megakadályozza az oldal teljes betöltését.

Nincsenek reklámcsíkok, Flash-ek, animációk, kellemetlen hangok és felugró hirdetések. Nem használjuk ezeket a bosszantó típusú hirdetéseket!

Pénzre van szükségünk a webhely üzemeltetéséhez, és minden bevételünk az online reklámozásból származik.

Kérjük, adja hozzá a igende.hu webhelyet a hirdetést blokkoló engedélyezési listához, vagy tiltsa le a reklámblokkoló szoftvert.

×