22.6 C
Budapest
2020.július.13, hétfő.

Éjszaka a túlparton – Cseppenként, a vámpírok titkos harcai (folytatásos regény 3. rész)

A vámpírok élet-halál harcával szinte azonos időben egy elhanyagolt külsejű férfi a folyó túlpartján – a helyi újság archívumának vezetője – régi, még nem is digitalizált mikrofilmeket böngészve készített jegyzeteket. Wendey nem is olyan régen a lap megbecsült riportere volt, de jelenleg már csak az archívumot vezethette.

Gyűrött ruha és tiszta, vasalt gondolatok

Ezt az állást is az újság idős és éppen ezért talán az átlagosnál szentimentálisabb főszerkesztőjének köszönhette, akit régi barátságuk okán másoknál is jobban megérintett a tragédia, ami a férfi családjával történt. Wendey most is azt csinálta, mint pályája során valahányszor, ha megoldhatatlannak tűnő helyzetekbe került: szociogramot készített, mert így már jó néhány gyilkost sikeresen leplezett le, rájuk irányítva a rendőrség figyelmét, azokét, akik soha meg nem köszönték, el nem ismerték a munkáját sem eddig, sem pedig most, amikor élete feladatán dolgozik.

- Hirdetés -

(A szociogram nem más, mint a szociometria egyik legfontosabb fejlesztése és eszköze, amelyben az egyes személyeket képek jelölik, egymáshoz való viszonyukat, pedig vektorirányok kötik össze, megmutatva nemcsak azt, hogy kapcsolódik-e két személy, de a kapcsolat mélységére is utalva. A szociometria interdiszciplinális tudomány – ezek kötik össze és ívelik át az olykor egymás mellett párhuzamosan futó tudományokat – egyik első megalkotója: Jacob L. Moreno pszichiáter úgy definiálta, hogy „az emberi csoportok létrejöttének és rendeződésének, valamint azokon belül a személyek elhelyezkedésének tanulmányozása”. A tudományterület elnevezése egyébként – nem meglepő módon – két latin szó: a sorcius (tár) és a metrum (felmérés) összevonásából ered.)

„Az ember, aki örömet és nevetést hozott a pszichiátriába.”

A tudásra, amely összerendezése után vette csak észre annak idején a fiatalember, hogy egy új tudomány körvonalazódik, akkor tett szert, amikor egy menekülttáborban dolgozott és az ott összegyűlt embereket faggatta, így derítve fényt arra, hogy sokszor még azok között is van kapcsolat, akik egész életükben sem hallottak egymásról. Moreno életútja is példázta a szociometriát, hiszen a XIX. század utolsó éveiben – hol máshol, mint – Romániában született, abban az országban, amelynek elődjéből a Havasalföldről, más néven Transsilvaniaról – közel 450 évvel korábban – maga Vlad Tepes, azaz Drakula gróf is származott. Jacobot alig hét esztendős korában már magukkal vitték szülei, akik az állandó zsidókat üldöző pogromok elől egészen az akkor virágkorát élő Osztrák – Magyar Monarchia fővárosáig: Bécsig futottak.

- Hirdetés -

A fiatalemberré cseperedet fiú, majd férfi életében Bécs után Berlin, majd ismét Bécs, végezetül Amerika következett, tehát ha valaki, akkor ő bejárta a világot nyomokat hagyva és keresve egyaránt. Nem mellesleg Moreno volt az az egyetemi hallgató, aki mesékkel szórakoztatta a gyerekeket a parkban, majd azokat közösen el is játszották. A fiatalember így dolgozta ki a manapság oly divatos pszicho-drámát, mint műfajt, és mint terápiás módszert. Később amerikai évtizedei alatt megkoronázva munkásságát egyik apostola lett a csoportterápiának.

Halálának körülményei is jellemzőek erre a különleges emberre. Nyolcvanöt éves korában, néhány héttel halála előtt abbahagyta az evést, ezzel is jelezve: itt az út vége, de a felismeréstől nem lett deprimált, sőt. Összehívta egykori tanítványait és barátait, majd humorral átitatott kedvességgel búcsút vett tőlük, még a sírfeliratát is megvitatva velük, ami így szól: „Az ember, aki örömet és nevetést hozott a pszichiátriába.” A találkozó után nem sokkal csendben el is távozott.

Kit rejt archívum?

Az irattáros talán régen, nagyon régen, még egyetemista korában tudta mindezt, mármint a szociometriáról, ám az évek – ahogy szokás – hamut hintettek jó néhány tudásnyomra, de azok mégis fent maradtak, mondjuk úgy: a készség szintjén.
Évekkel korábban Wendey egyik első riporteri feladta olyan kuszaság elé állította a szereplők viszonylatait tekintve, hogy úgy érezte, kibogozhatatlan a helyzet, de ekkor legnagyobb meglepetésére keze szinte magától elkezdett szociogramot gyártani, és ahogy elkészült, világossá, átláthatóvá és aránylag egyszerűen megoldhatóvá tette a helyzetet. Megoldottam, mint Nagy Sándor kardja a csomót! – mosolygott akkor nagyon régen.

grafikon
A szociogram , olykor a nyomozó legnagyobb segítsége, és hol vannak még a vámpírok!

Ma már mindezekre nem gondolt, a szociogram nagyon fontos munkaeszközévé vált, amit rutinból is elkészített, már ameddig nem volt ide az iratok közé száműzve.
Annak, hogy ha nem barátja a főszerkesztő, már régen elzavarták volna egyetlen – és ez szó szerint értendő – oka volt: az, hogy semmi mással nem tudott foglalkozni, mint a felesége és az anyja eltűnésével, illetve halálával. A két asszony több mint három éve elindult autóval bevásárolni, majd csak az anyja holtteste került elő, őt ismeretlenek ölték meg méghozzá úgy, hogy lecsapolták a vérét, és még el is szállították, mert a tetthelyen a szakadékban, ahová a kocsi roncsát lökték, nem találták. A bonctani jelentés szerint post mortem – halál után – zuhant le az autó, ettől a brutális ütközéstől szakadtak ki a szervei az idős asszonynak, ahogy szinte valamennyi csontja is darabokra tört. A férfi fiatal és gyönyörű feleségének, viszont nyoma veszett és azóta sem került elő.
Senki nem csodálkozott ezek után, hogy a riporter bekattant, és naponta ötven-hatvan alkalommal is hívta a nyomozás vezetőjét, hogy hol tartanak. A nyomózó kezdetben tisztelte az újságíró gyászát, ám egy idő után szólt neki, hogy a rengeteg hívással csak hátráltatja a munkát, ő azonban, mintha meg sem hallotta volna, tovább hívogatta. Ezután a rendőr már letagadtatta magát, ám amikor a férfi botrányt csinált a kapitányságon, elszakadt a cérna, és távoltartási végzést kért ellene, valamint megkérte a lap tulajdonosát, beszéljen vele, mert nem lesz jó vége a dolognak. Így érkezett meg az utasítás a főszerkesztőhöz, hogy rúgja ki a felesleges teherré vált munkatársat.

A többit már tudjuk, a jó szívű főnök nem rúgta ki szerencsétlen sorsú barátját, inkább egyszerűen eldugta az archívumba, ahol az most próbálja – mint egy mozaikot – összeilleszteni, illetve keresni élete tragédiájának megoldását. A sors – ugyan néha nem tudjuk követni a logikáját – mindig pontosan tudja, mit miért tesz, hiszen lássuk be, Wendey-t sem lökhette volna jobb helyre, mint éppen ide, az archívumba, ahol valakinek, ha kutatni akar, minden a rendelkezésére áll. A riporter jelenlegi állapotában természetesen fel sem fogta, hogy jobb helyre nem is kerülhetett volna. Egyre csak a katatónokra jellemző gépiességgel kereste ki és másolta le mindazokat a dokumentumokat, amelyekről valami azt súgta a fejében, hogy köze lehet a gyilkossághoz.

Előző részek

- Hirdetés -

Megosztás

Budapest
kevés felhő
22.6 ° C
23.3 °
21 °
43 %
1kmh
19 %
hét
23 °
ked
27 °
sze
26 °
csü
25 °
pén
25 °

Szerző

Megosztás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Adblocker észlelve! Kérjük, fontolja meg ezen értesítés elolvasását.

Azt észleltük, hogy az AdBlock Plus szoftvert vagy más reklámblokkoló szoftvert használ, amely megakadályozza az oldal teljes betöltését.

Nincsenek reklámcsíkok, Flash-ek, animációk, kellemetlen hangok és felugró hirdetések. Nem használjuk ezeket a bosszantó típusú hirdetéseket!

Pénzre van szükségünk a webhely üzemeltetéséhez, és minden bevételünk az online reklámozásból származik.

Kérjük, adja hozzá a igende.hu webhelyet a hirdetést blokkoló engedélyezési listához, vagy tiltsa le a reklámblokkoló szoftvert.

×