22.6 C
Budapest
2020.július.13, hétfő.

Cseppenként, a vámpírok titkos harcai (folytatásos regény 1. rész)

Ma, 2020 április 28-án nem tudom tovább magamban tartani a történetet, amit megtudtam. Vállalom a veszélyt és közreadom, de csak részletekben, hiszen tudom mennyire megviselt engem is, amikor szembesültem a vámpírok rejtélye első darabja után a teljes képpel. Most még fogalmam sincs, meddig tart, amíg az egész történetet elmesélem. Tartsanak velem!

Gyilkosság, a kezdet

Taxus ült és azon gondolkodott, mire ez a nagy sietség, a fiatal Loxus miért akart azonnal találkozni vele, mi lehet ennyire sürgős valakinek, akinek egy évszázad van mögötte, és legalább annyi előtte. Maga sem értette, hogy történhetett, de a fiatal vámpír egyszer csak ott állt előtte, holott semmi nem jelezte érkezését. Az öreg nem keresgélte tovább a magyarázatot, egyébként is sokkal dölyfösebb volt annál, mint, hogy meg akarta volna érteni a társait. Lekaszálta tiszteletüket, elfogadta, hogy minden különösebb ceremónia híján is elismerik vezetőjüknek, de azzal, hogy mi járhat a fejükben, soha nem foglalkozott.
– Mit akarsz? – kérdezte azon a suttogó hangon, amilyenen azok szóltak, akik már igen régen használták, mellesleg halott hangszálaikat.

- Hirdetés -

A másik kutatva nézett bele társa halott szemeibe,

és ellentétben vele, megpróbálta kitalálni, mire gondolhat, de nem jutott semmire. Két különböző és olykor egymásnak is ellentmondó oka lehet annak, ha egy arc nem mutat érzelmet. Az egyik lehetséges ok, hogy valóban üres a lelke, a másik, hogy az arc viselője nagyon is sok érzelemmel, gondolattal bír, de nem bízik, nem az egyes emberekben, hanem világban, úgy ahogy van, és ezért reflexesen rejtőzködik. Az ifjabb vámpír, aki a találkozót majdhogynem kierőszakolta, úgy vélte, társa esetében az első opció lehet igaz. Ez itt olyan vén és elbizakodott már, hogy azt hiszi, megengedheti magának a szellemi tunyaság luxusát, nos, nem soká megtudja, mekkorát tévedett. Szinte derűsen készült elkövetni azt a gyilkosságot, ami talán egész fajának sorsát lökheti másik vágányra, pedig – gondolta – izgalmas lenne tudni, mik az utolsó gondolatai egy ennyire öreg élőhalottnak, aki pillanatokon belül csak halott lesz.

– Beszélni akartam veled arról, amiről egész társadalmunk vitázik mostanság a Szerről – mondta végül.
– Semmi szükségünk rá, miért akarnánk magunknak a nappalokat is, amikor az éjszakákat úgyis uraljuk?
– Látod, itt a baj, már ahogy beszélsz, az is tagadja, hogy milyen évet írunk. Készséggel elhiszem, hogy néhány évezrede, vagy – nem bánom – évszázada volt hatása az ilyen beszédnek, de mára csak közröhej és hazugság, mert nemhogy az éjszakát, de annak egyetlen pillanatát sem „uraljuk”, egyszerűen vadászgatunk a jósszerencsében bízva.
– Milyen hangnem ez?
– Erre két fajta válaszom is van: az első szikár és tényszerű: a XXI. századé, a másik kissé színpadias, így a te stílusodhoz mindenképpen közelebb áll: a-mol – azaz, mint a zeneszerzőktől jól megtanultuk – a halál hangneme, azzal kinyitotta eddig zárva tartott kezét és a port, amit ott rejtegetett egyetlen erős fújással az öreg arcába repítette.

- Hirdetés -

Taxus fel sem fogta, mi történik, amikor szinte bamba képpel összeesett,

majd lassan koszos – szürke felhővé vált, amiből egyszer csak egy hatalmas varjú szállt ki és károgva körözött a fiatal Loxus feje körül, aki akárcsak egy kellemetlen legyet, egyetlen mozdulattal elhessentette. A győztesnek, vagy gyilkosnak – neki magának egyre ment – semmi erkölcsi aggálya sem volt, de szembe kellett néznie a ténnyel, hogy valakit lelökni a trónról nem nagy ügy, a helyére kerülni, na, az már valami, és neki semmi stratégiája nem volt erre az eshetőségre, hiszen társaival eddig úgy gondolták, ha Taxus „megy”, a dolgok maguktól jó irányba fordulnak. Csak most, a hirtelen támadt űr ébresztette rá, hogy a harcnak nemhogy nincs vége, még jóformán el sem kezdődött. A történelem már eddig is bebizonyította, hogy a háborúk sokszor jóval a hadüzenet elküldése előtt eldőlnek, és csak azért vívják meg azokat, hogy a hadvezérek kielégíthessék harci kedvüket. A csaták végkimenetelét szinte mindig tudni lehet, azt azonban nem, mivé alkotja azokat a jövő, az emlékezés.

Gondoljunk csak a Thermopülai csatára

A Perzsák maguk is komoly emberáldozatot hozva, elsöpörték a létszámban jelentéktelen, ám hősies spártaiakat, akik alig háromszázan álltak ellen a Hallhatatlanok tízezres seregének. A szoros máig is az önfeláldozás és hazaszeretet példája világszerte, ám az emberek tudatában nem, mint egy háború egyetlen pillanata, hanem mint önálló történés létezik, holott bármilyen hősiesen harcoltak is a görögök, ami a Thermopülai csatában történt nem több, mint a görög – perzsa háború egyetlen a végkifejlet szempontjából nem is túl fontos epizódja, de az emberek folyamatok helyett, csak pillanatokban gondolkodnak.

 

csata
Egy csata vámpír módra?

Az ütközet értékének téves, még ha olyan éteri megítélésében persze nagy szerep jutott Szimonidesz azóta is csodált epigrammájának, az “Itt fekszünk vándor, vidd hírül a spártaiaknak: megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.” szövegűnek. A vers természetesen, már csak műfajánál fogva sem alkalmas a valóság megírására. A csata valódi fontosságát az adja, hogy ameddig a spártaiak lekötötték a perzsákat, addig a többi görög városállam időt nyert a fontos szövetségek megkötésére, a felfegyverkezésre, egy szóval a felkészülésre, a háború végső kimenetelét eldöntő szalamiszi ütközetre, ahol a görögök gyors és korszerű hajói borzalmas és végső csapást mértek a perzsákra.

Figyelem vámpírok! Csak egy kis finom demagógia!

Sajnos, mint a fenti példa mutatja az emberiségnek lelki fejlődéséhez szüksége van olykor, akár a lényeget elfedő értelmezésekre is. Nekik – és talán nekünk, vámpíroknak is – elengedhetetlen lelki csemegénk a demagógia? – kérdezte magától Loxus, ám mivel választ nem várhatott, kicsit szomorúan lépett ki az ajtón, mert a nagy felismerések, függetlenül attól ki teszi meg azokat, olykor egyáltalán nem tartalmaznak, még nyomokban sem felemelő elemeket.

Ezt se hagy ki!

- Hirdetés -

Megosztás

Budapest
kevés felhő
22.6 ° C
23.3 °
21 °
43 %
1kmh
19 %
hét
23 °
ked
27 °
sze
26 °
csü
25 °
pén
25 °

Szerző

Megosztás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Adblocker észlelve! Kérjük, fontolja meg ezen értesítés elolvasását.

Azt észleltük, hogy az AdBlock Plus szoftvert vagy más reklámblokkoló szoftvert használ, amely megakadályozza az oldal teljes betöltését.

Nincsenek reklámcsíkok, Flash-ek, animációk, kellemetlen hangok és felugró hirdetések. Nem használjuk ezeket a bosszantó típusú hirdetéseket!

Pénzre van szükségünk a webhely üzemeltetéséhez, és minden bevételünk az online reklámozásból származik.

Kérjük, adja hozzá a igende.hu webhelyet a hirdetést blokkoló engedélyezési listához, vagy tiltsa le a reklámblokkoló szoftvert.

×